Vártörténet
A csodálatra méltó természeti környezetben fekvő Füzér Vára egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, melyről nagy valószínűséggel állítható, hogy már a tatárdúlás előtt állt. A füzéri Várhegy Magyarország 7 természeti csodájának egyike, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység legkeletibb részén, egy meredek oldalú vulkáni kúpon található.
A várat a XIII. század elején építették, így Magyarország legkorábbi kővárainak egyike.
Jelentős felújításon esett át 2014 és 2016 között, melynek keretében felépült az úgynevezett Alsó Vár,
megújult a Felső Vár Várkápolnája, Palotaszárnya és Alsó bástyája. 2019-ben elkezdődtek a II. építési ütem munkálatai.
Az első források
A vár nevével első ízben egy 1264-ben kelt dokumentumban találkozhatunk, mely egy pápai intés. Egy későbbi, egészen pontosan 1270-ben kelt oklevélben visszautalnak arra, hogy a vár birtokosa a XIII. század első felében egy bizonyos Kompolt nembeli (vak) Andronicus mester volt, akitől még II. András király vásárolta meg.
Azt, hogy a vár már a tatárjárás előtt is valóban létezhetett, az ott talált eddigi legkorábbi éremlelet, II. Eberhard salzburgi érsek 1200-1246 között vert friesachi denárja is igazolja. A ránk maradt írások szerint IV. Béla uralkodó lányának, Anna halicsi hercegnőnek adta Füzért, a hozzá tartozó uradalommal együtt, akitől fivére, István herceg (V. István) erőszakkal elvette.
II. András ábrázolása a Képes krónikában
Forrás: Wikipedia
A vár, mint adomány
II. Ulászló király adománylevele Perényi Imre nádornak
Füzér Anjou Károly időszakában bukkant fel újra királyi várként 1320-ban. Jónéhány évvel később Ilsvai Lesták vette zálogba 3000 aranyforintért, majd Luxemburgi Zsigmond király 1389-ben új adományba adta a várat, és tartozékait (a váruradalmat és településeit) Perényi Péter fiainak: Miklósnak, Jánosnak és Imrének. A Perényiek jelentős építkezéseket folytattak Füzéren a XV. és XVI. században.
A Mátyás-korban Perényi János tárnokmester fiai: István, Miklós és Péter osztatlanul birtokolták javaikat, köztük Füzért is. II. Ulászló király 1506. február 22-én Perényi Imre nádornak, Abaúj megye örökös ispánjának új adományba adta Füzér Várát és tartozékait. Perényi Imre nádor halála után fiai, Péter és Ferenc, kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek ecsedi Báthory Istvánnal és Báthory Andrással.
A Magyar Szent Korona Füzéren
Perényi Péter, mint koronaőr, Szapolyai János 1526-ban történt megkoronázása után a koronát nem a megszokott őrzési helyére (Visegrádra) vitte, hanem – Szerémi György szavait idézve – „Füzérvárra futott, s ott helyezte el a koronát biztos helyen.”
A korona csaknem egy esztendeig volt Füzéren. Ezért is történt, hogy 1529-ben Szapolyai emberei felégették a vár alatti istállókat (ezek szerint a várat nem tudták bevenni). Perényi 1533-ban elhatározta várainak megerősítését (Patakot és Füzért). A munkákat – a források szerint – egy itáliai építőmester, Alessandro Vedani irányította.
Perényi Gábor idejében több, a várhoz tartozó falvat elzálogosítottak.
1562-ben egy Jakab nevű kassai mester építkezett a várban. Bizonyára ekkor alakították át a lakószárnyakat reneszánsz stílusúra.
2016-ban a Magyar Szent Korona Füzér Várában
A XVI-XVII. századi Fellegvár
A XVI-XVII. századi Fellegvár
A XVI-XVII. századi Fellegvár
Perényi Gábor 1567-ben bekövetkezett halála után egy évvel később, ecsedi Báthory Miklós és György ötvenötezer aranyforintért adománylevelet szereztek Füzér Várára és uradalmára.
Báthory György hamarosan elhunyt, így füzéri részbirtokát fia, István örökölte meg. Azonban Miklós része csak annak halála, 1584 után került István kezére. Báthory István országbíró 1605-ben, ugyancsak utód nélkül hunyt el. Végrendeletében Füzért húgára, Nádasdy Ferenc özvegyére, Báthory Erzsébetre és gyermekeire hagyta. Erzsébet révén 1603-ban a Nádasdy család kezébe került.
Báthory Erzsébet végrendeletében a vagyonát három gyermekére, Nádasdy Annára (Zrínyi Miklósnéra), Katalinra (Homonnai Drugeth Györgynére) és Pálra hagyta.
1614. június 6-án osztozkodásra került sor, ahol Füzér Nádasdy Pálnak jutott, aki 1633-ban elhunyt. Örökösei Füzéren gyermekei, Ferenc és Anna Mária voltak. 1645 körül a szalánciak és a füzériek között nézeteltérés támadt némely hegyek hova tartozása miatt.
A dolog odáig fajult, hogy Szalánc várának birtokosa, Forgách Zsigmondné fegyveres haddal indult Füzér ellen. Csapatai már a hegy lábánál jártak, de végül nem történt összecsapás, mert a füzéri várnagy az utolsó pillanatban megbékítette Forgáchnét.
Nádasdy Ferenc 1654-ben Füzér Várát és megmaradt uradalmát Mosdóssy Imre kamarai tisztviselőnek és feleségének zálogba adta.
Füzér 1660-ig maradt Mosdóssy, majd özvegye birtokában. Öt évvel később pedig Forgách Zsigmondné vette birtokba. 1668-ban Nádasdy Ferenc évi 3000 forintért bérbe adta a várat és az uradalomból megmaradt négy falut Bónis Ferencnek.
Báthory Erzsébet portréja
Forrás: Wikipedia
A vár végnapjai
Élet a reneszánsz várban
A Wesselényi-féle összeesküvés kapcsán a füzéri javak lefoglalására 1670. június 22-én került sor. 1675-től megszaporodtak a panaszok arról, hogy „rebellisek” folyamatosan zaklatják a füzérieket. Strasoldo azonban nem tőlük tisztította meg a vidéket, hanem inkább a potenciális veszélyforrássá válható várat „rontotta el”. Pontosan ezért 1676-ban a császári katonaság felégette azt és elhagyta.
1686-tól I. Lipót császár a birtokot a vár épületével együtt a Károlyi családnak adományozta, akik egészen az államosításig megtartották tulajdonosi jogkörüket.
A vár felégetésén kívül a község történetében több olyan eseményt tartunk számon, mindamelyek Magyarországon több hasonló település végleges elpusztulásához vezettek:
- a Rákóczi-szabadságharc után a település kihalása 1711-ben,
- a Trianoni diktátum következtében a községhatár jelentős részének elvesztése 1920-ban,
- a két világháború közötti időszak határmenti településjellegéből adódó funkcióvesztése és a fejlesztések korlátozása.
A vár az 1600-as években
Egy új időszak kezdete
Ligeti Antal festménye 1854-ből
A vár pusztulását követően a tűzben megmaradt falrészek állapota folyamatosan romlott, a lakosság annak köveit építőanyagként használta a házak felépítéséhez.
Említésre méltó, hogy a várromok első vizuális megjelenítése 1854-ben történt Ligeti Antal festménye és litográfiája által, de készült még ábrázolás 1890-ben és 1902-ben is. Sőt, fényképek is léteznek az egykoron árván álldogáló falakról, ezek a századforduló táján születtek meg. Fontos, hogy ezen emlékek nagyban segítik és mindig is segítették a rekonstrukció munkálatait.
Ligeti Antal festménye 1854-ből
A XX. század kezdetén a helyiekben felerősödött a múltjuk iránti kötelességtudat. Így az 1910-es évben Wittich Béla, füzéri erdőgondnok, erdészeti segédtiszt arra kérte a Műemlékek Országos Bizottságát, hogy mentsék meg a várat a végpusztulástól. A helyreállítás a teljes község óhaja lett.
A romantikus romvár (1956)
A romantikus romvár (1956)
Füzérre vezető szekérút (kb. 1939-ben)
Az uradalmat már 1686 óta birtokló Károlyi család költségén 1934 és 1936 között kisebb állagmegóvás történt a várban Lux Géza építész tervei alapján. Ezen pozitív történések ellenére a későbbi időszakot a „múltat végképp eltörölni” gondolatmenet vezérlete, így a munkálatok nem haladhattak, nem jöhettek létre.
Füzérre vezető szekérút (kb. 1939-ben)
1990-ben megkezdődött Füzér Várának teljes körű feltárása Simon Zoltán régész és Oltai Péter építész közreműködésével, a nagyobb hatékonyság érdekében pedig kiépült egy erdészeti teherfelvonó is a hegy oldalában.
Füzér Vára az akkor még fedetlen Várkápolna tetejéről. Szemben a Kaputorony, jobbra a teherfelvonó, balra pedig a Sáfárház (1996)
Füzér Vára az akkor még fedetlen Várkápolna tetejéről. Szemben a Kaputorony, jobbra a teherfelvonó, balra pedig a Sáfárház (1996)
2014-ben megkezdődnek a munkálatok
1993-tól 2017-ig a várgondnok tisztségét Kónya Ferenc töltötte be, aki ma is a vár kapitányaként említhető.
A még akkoriban is folyó feltárások és kutatások közepette Horváth Jenő polgármestersége idején 2012-ig elkészültek a vár építési engedélyes tervei, mígnem november 12-én a Füzéri Felső Vár megkapta építési engedélyét.
2014-ben megkezdődnek a munkálatok
Szintén ugyanezen évben megalakult a várat ma is üzemeltető, a helyi önkormányzathoz tartozó Füzéri Várgondnokság, vezetője: Tompa-Vida Márta.
A hamvaiból újjáéledt vár
A kitartó erőfeszítések és a több, mint egy évszázadig tartó folyamatok eredményeképpen 2012 és 2015 között újjáépült a füzéri Alsó Vár, a felső épületrészhez képest 50 méterrel alacsonyabban lévő elővédmű és kiépült a “természeti csodát bemutató” Sziklagyep látogató ösvény.
Az Alsó Vár előtti farkasverem és
a felvonóhidas várkapu (2017)
Az Alsó Vár előtti farkasverem és a felvonóhidas várkapu (2017)
Épül Füzér Vára (2015)
2014-ben elkészült a vár felé vezető út, a Várparkoló és a látogató sétány. Mindezeket megkoronázva pedig 2014 és 2015 között újjáépült a füzéri Felső Vár gótikus Várkápolnája, Palotaszárnya, Pinceszintje, Padlástere és Alsó bástyája.
Épül Füzér Vára (2015)
A helyreállítás szándéka azonban ezek után sem hagyott alább, hiszen 2017 decemberében elkészültek a Fellegvár II. és III. ütemének építési engedélyezési tervei.
2019 és 2020 között a II. ütem eredményeként megépült a vár gazdasági szárnyrészének két eleme, a Konyha és a Sütőház. Ezen épületrészek kiállításának berendezése azóta is folyamatban van. Még ugyanezen évben a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt Várkápolnát megáldotta a három történelmi egyház, ökumenikus helyszínként használjuk ma is.
A II. ütem kezdete: az elkészült Konyha, Sütőház (2022)
A II. ütem kezdete: az elkészült Konyha, Sütőház (2022)
Ilyen volt és ilyen lett Füzér Vára
Az elődök kemény munkájának gyümölcse lassan beérik. Sokan biztosan kíváncsiak arra – vagy azért, mert már jártak itt, vagy azért, mert még nem -, hogy milyen volt és milyen lett Füzér REG-ÉLŐ Vára. A különbség egészen elképesztő, de döntse el mindenki saját maga!
