Cikksorozat I. – Perényi Gábor, aki hordszékkel vitette föl magát a Felső Vár palotájába

 

Az országbíró életét köszvény keserítette meg, így 1560-ban hazahívatta Balsaráti Vitus Jánost, magánorvosát, akivel gyógyította magát. Többek között azért is volt ez a főurak gyakori betegsége, mivel főként húsokat, vadhúsból készült ételeket fogyasztottak a lakomák során, emellett a kevés zöldség és a magvas étkek hiánya még inkább súlyosbította ezt az ízületi betegséget. Perényi Gábor nagy figyelmet és anyagi támogatást adott a sárospataki és füzéri várára, segítségére pedig egy olasz építész volt, akit megbízott e várak erődítésével. 

De bizony mire elkészült Füzér Várának megerősítése, a palota reneszánsz átépítése, addigra 1563–ban már erősen gyötörte a betegség a főurat. Kedvelte füzéri várát, nagy lakomákat is tartott, no meg hitvitákat, ezért gyakran meg kellett tennie a hosszú utat a vár sziklás hegyére.

Bizony Perényi Gábornak ez nagyon keserves fájdalommal járt, hiszen már mozdulni is alig tudott, a lábai a köszvénytől nem bírták a meredek lépcsőket. Bár Füzér Várának előváráig, amit Párkánynak hívtak, el tudtak menni a lovas szekerek, de ahogyan az inventárium is írja:

„Item az Párkányból az mint fel mennek az várban, fagrádicz vagyon az vár kapuig fél felöl való kar fákkal edgyüt.” (1665 –ös leltár)

Vagyis még a régiek is, akik a leltárakat írták, kifejtik a feljutás milyenségét, egészen végigvezetve a váron annak padlásától a pincéjéig. Ez a megterhelő utazás nem volt ínyére a bajoktól küzdő Perényinek, ezért jobbágyai terhére hordszékkel vitette föl magát a várba. Felesége Országh Ilona volt, gyermekeik azonban nem születtek, így Perényi Gábor halálával 1567-ben kihalt a Nádori-ág.

Sebő Klaudia
tárlatvezető, Füzér Vára

2019.03.18.