Várépítés

108 éve törekednek Füzér Várának helyreállítására

1676 után Füzér Vára több várral együtt lerontván 340 évig az idő emésztő fogainak martaléka volt.
A vár újkori építéstörténetének oka:
1670-ben a Wesselényi féle szervezkedés kapcsán a Nádasdy családtól jogtalanul elkobozták Füzér Várát. I. Lipót Bécsben kiadott parancsára a kassai kapitány a várat őrző-védő katonákkal 1676-ban porig égette. Ezen tett a római jog alapelveit és az akkori hatályos magyar törvényeket is alapjaiban sértette (Werbőczy István: Hármaskönyv), jogellenes cselekedettnek számított és elítélendő, szégyenteljes, gyáva „haditettnek” minősült. Ez a méltatlan cselekedet határozta meg a következő évszázadok sorsát!
1910-től – 108 éve törekednek Füzér várának újjáépítésére
1995-től kőröl-kőre, gerendáról-gerendára a vár 16-17. századbeli fénykorának elemeit építik. A történelem során a vár és a várbirtok története határozta meg a község sorsát.

Fotó a XX. század első feléből (1905)

Kronológia

  • 1910: Wittich Béla, füzéri erdőgondnok, egy erdészeti segédtiszt kéri a Műemlékek Országos Bizottságát, hogy mentsék meg a várat a végpusztulástól és a helyreállítás a község óhaja.
  • 1934-1936: Lux Kálmán, a Műemlékek Országos Bizottságának műszaki főtanácsosa javasolta a kápolna teljes renoválását, valamint a kaputorony részleges helyreállítását, melyek a gróf Károlyi család támogatásával elkezdődtek.
  • 1941: Horthy Miklós kormányzósága alatt a helyi erdészek kezdeményezésére természetvédelmi területté nyilvánították a 44.346/1941 I-V. számú földművelésügyi miniszter határozatával a füzéri várhegyet.
  • 1947-1977: „A múltat végkép eltörölni” eszme szellemében Füzér Várának megmentése, helyreállítása érdekében semmilyen előrelépés nem történt.
  • 1977: Az első régészeti feltárás, Ács István füzéri plébános, majdani egri püspök kezdeményezésére, Juan Cabello és Feld István vezetésével történt.
  • 1990-től: A vár teljes körű feltárásának és helyreállításának megkezdése Simon Zoltán régész, Oltai Péter építész, tervező közreműködésével. Polgármester: Kovács Jenőné (1990 -1994).
  • 1991: Füzérérét Alapítvány megalapítása. Elnöke: Horváth Jenő.
  • 1992: Füzér Község Önkormányzatának és a Füzérért Alapítványnak kezdeményezésére az Országos Műemlék felügyelőség vezetőjének (dr. Mendele Ferenc) felkérésére a Bükki Nemzeti Park igazgatójának (dr. Bartucz Ferenc) javaslatára Néder Imre erdőmérnök tervei alapján, Zsilvölgyi László kivitelezésében megépült a teherfelvonó.
  • 1993-tól: A várgondnok tisztségét Kónya Ferenc tölti be.
  • 1995-1997: A várkápolna megmentése és helyreállítása. Polgármester: Novák Imre (1994-2002).
  • 1997: Megkezdődött a lakópalota északi, északnyugati szakaszán a pinceszint részleges rekonstrukciója, valamint a gazdasági épületrész fennmaradt falainak megóvása.
  • 2000: Országos Várprogram meghirdetése Glattfelder Béla államtitkár és Dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő részvételével.
  • 2000-2001: A Széchenyi Terv keretében a KVI közreműködésével valósult meg a vár bejáratát védő kaputorony és bástya helyreállítása, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés támogatásával. Elnök: Ódor Ferenc.
  • 2002: Oltai Péter tervező által elkészülnek a Felső Vár építési tervei. Polgármester: Horváth Jenő (2002- ).
  • 2004-2005: A palota nyugati pinceszintjének teljes rekonstrukciója valósult meg.
  • 2005-2006: A vár konyhája és sütőháza épült újjá eredeti funkciót biztosító módon “INTERREG” pályázati támogatással a Kincstári Vagyonigazgatóság által.
  • 2007: Kiépült a vár ideiglenes vízhálózata az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával és a Füzérért Alapítvány közreműködésével.
  • 2007: A várat kezelő Füzérért Alapítvány Forster Gyula emlékéremben részesült, a műemlékvédelem területén végzett tevékenységéért. Elnök: Szolnoki Tibor.
  • 2008: A füzéri várhegy “Magyarország természeti csodája” címet nyerte el.
  • 2009-2012: Pályázati előkészítés, régészeti feltárások, egyeztetések, építési engedélyes tervek elkészítése Füzér Község Önkormányzatának támogatásával.
  • 2011: Skardelli György DLA vezetőtervező és Kelemen Bálint (KÖZTI ZRT) tervezésével Oltai Péter tervei nyomán elkészül a Füzéri Alsó Vár kiviteli terve.
  • 2012. április 13.: Füzéri Várgondnokság intézményének alapítása, melynek intézményvezetője: Vida Márta.
  • 2012. szeptember 7.: Magyarország Kormányának 1347/2012 számú kormányrendelete a füzéri vár I. ütemének építéséről.
  • 2013: Rudolf Mihály DLA vezető tervező és a HADAS Építész Mérnöki Művészeti Kft. munkája eredményeként elkészül a Felső Vár kiviteli terve.
  • 2013: A várat ellátó teljes közmű kiépítése – víz, szennyvíz, közvilágítás, elektromos áram, optikai hálózat.
  • 2014: Újjáépül a vár felé vezető út, a Várparkoló és a látogató sétány.
  • 2014-2015: A Füzéri Alsó Vár teljes feltárási munkálatai befejeződnek.
  • 2015: A Füzéri Felső Vár palotaszárnyának régészeti munkái befejeződnek.
  • 2012-2015: Újjáépül a Füzéri Alsó Vár, kiépül a “természeti csodát bemutató” sziklagyep látogató ösvény. Kiépül a Füzéri Felső Várat megközelítő falépcső.
  • 2014-2015: Újjáépül a Felső Vár kápolnája, palotaszárnya, pince és vezérszintje, tetőtere és alsó bástyája.
  • 2015. december 23.: Magyarország Kormányának 1977/2015 (XII.23) számú kormánydöntése a Nemzeti Várprogram keretében Füzér Várának II. befejező ütemének megvalósításáról. “Az önkény lerombolta, a hazaszeretet felépítette!”
    A felújított alsó bástyán 7 tarack áll, melyek hangjukkal adják hírül – újjáépült és él egy REG-ÉLŐ VÁR a Zempléni-hegységben.
  • 2015. december 31.: 1977/2015. (XII. 23.) Kormányhatározat a Nemzeti Kastélyprogrammal és a Nemzeti Várprogrammal kapcsolatos egyes feladatokról, II. ütem becsült bekerülési költsége: 1.500 millió Ft, forrás: GINOP 7.1.1-2015.
  • 2017. április 18.: GINOP 7.1.1-15-2016-00022 kódszámú FÜZÉR REG-ÉLŐ VÁR című pályázat támogatási döntése.
  • 2017. június 8.: Támogatási szerződéskötés.

2018 április – alapkő letétel

A vár rekonstrukció II. ütemében kibővül a Várparkoló és megújul a Várforrás környezete, újjáépül és interaktív módon működőképessé válik a Deák ház- Papírmerítő műhely, Konyha, Sütőház- Pékség, Ecetes ház. A feltárások és kutatások eredményeként újjáépül a Lőréses bástyafal, a Darabont őrházak, várszínpaddal – programhelyszínként. Kiépül a megújuló energia ellátás, a Vizes pincében létrejön egy 3D-s a vár történelmi filmjét bemutató vetítőterem, és a vár teljes kiállítási és díszítő művészeti programja megvalósul az ezeket kiszolgáló infrastruktúrával együtt.

A program konzorciumi formában valósulhat meg. Konzorcium vezető: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ; Konzorcium támogatásban részesülő tag – Várgondnok: Füzéri Várgondnokság; Konzorciumi partner Füzér Község Önkormányzata.

Az 1. ütem előtti és utáni állapot

A programról Buzás Gergely a Magyar Nemzeti Múzeum Visegrádi igazgatójának Budapesten, 2012. november 21-én, az Országos Műemléki Tervtanács Füzér Várának terveit tárgyaló zsűrijén elhangzott gondolatai a következőek:

„Ez a hasznosítási program a legjobb, ha nem az egyetlen eszköz arra, hogy a vár fennmaradását, rendszeres karbantartását, folyamatos látogathatóságát, széleskörű társadalmi megbecsültségét biztosítsa. Ezeket a gyakorlati szempontokat a magyar műemlékvédelem sajnos évtizedeken át bűnös módon lenézte és elhanyagolta, de éppen most láthatjuk, hogy ez a mulasztás, vagy inkább gőg, éppen a műemlékvédelemre nézve idézett elő kritikus következményeket. Ezért én úgy vélem, hogy a füzéri várnak az invenciózus, érzékeny, a tudományos kutatások eredményeit maximálisan tiszteletben tartó és hasznosító, a műemlékvédelem fizikai és társadalmi követelményeit egyaránt figyelembe vevő, esztétikailag magas színvonalú, a természeti környezetbe jól illeszkedő helyreállítás terve, amely most előttünk van, a műemlékvédelem mai helyzetében több mint egy helyreállítási terv a sok közül, ez a magyar műemlékvédelem újjászületésének ígérete.”