110 éve törekednek Füzér Várának felújítására

1676 után Füzér Vára több várral együtt lerontván 340 évig az idő emésztő fogainak martaléka volt. A vár újkori építéstörténetének oka: 1670-ben a Wesselényi féle szervezkedés kapcsán a Nádasdy családtól jogtalanul elkobozták Füzér Várát. I. Lipót Bécsben kiadott parancsára a kassai kapitány a várat őrző-védő katonákkal 1676-ban porig égette. Ezen tett a római jog alapelveit és az akkori hatályos magyar törvényeket is alapjaiban sértette (Werbőczy István: Hármaskönyv), jogellenes cselekedettnek számított és elítélendő, szégyenteljes, gyáva „haditettnek” minősült. Ez a méltatlan cselekedet határozta meg a következő évszázadok sorsát!
1910-től – 109 éve törekednek Füzér várának újjáépítésére
1995-től kőröl-kőre, gerendáról-gerendára a vár 16-17. századbeli fénykorának elemeit építik. A történelem során a vár és a várbirtok története határozta meg a község sorsát.

Kronológia

• 1910: Wittich Béla, füzéri erdőgondnok, egy erdészeti segédtiszt kéri a Műemlékek Országos Bizottságát, hogy mentsék meg a várat a végpusztulástól és a helyreállítás a község óhaja.
• 1934-1936: Lux Kálmán, a Műemlékek Országos Bizottságának műszaki főtanácsosa javasolta a kápolna teljes renoválását, valamint a kaputorony részleges helyreállítását, melyek a gróf Károlyi család támogatásával elkezdődtek.
• 1941: Horthy Miklós kormányzósága alatt a helyi erdészek kezdeményezésére természetvédelmi területté nyilvánították a 44.346/1941 I-V. számú földművelésügyi miniszter határozatával a füzéri várhegyet.
• 1947-1977: „A múltat végkép eltörölni” eszme szellemében Füzér Várának megmentése, helyreállítása érdekében semmilyen előrelépés nem történt.
• 1977: Az első régészeti feltárás, Ács István füzéri plébános, majdani egri püspök kezdeményezésére, Juan Cabello és Feld István vezetésével történt.
• 1990-től: A vár teljes körű feltárásának és helyreállításának megkezdése Simon Zoltán régész, Oltai Péter építész, tervező közreműködésével. Polgármester: Kovács Jenőné (1990 -1994).
• 1991: Füzérérét Alapítvány megalapítása. Elnöke: Horváth Jenő.
• 1992: Füzér Község Önkormányzatának és a Füzérért Alapítványnak kezdeményezésére az Országos Műemlék felügyelőség vezetőjének (dr. Mendele Ferenc) felkérésére a Bükki Nemzeti Park igazgatójának (dr. Bartucz Ferenc) javaslatára Néder Imre erdőmérnök tervei alapján, Zsilvölgyi László kivitelezésében megépült a teherfelvonó.
• 1993-tól: A várgondnok tisztségét Kónya Ferenc tölti be.
• 1995-1997: A várkápolna megmentése és helyreállítása. Polgármester: Novák Imre (1994-2002).
• 1997: Megkezdődött a lakópalota északi, északnyugati szakaszán a pinceszint részleges rekonstrukciója, valamint a gazdasági épületrész fennmaradt falainak megóvása.
• 2000: Országos Várprogram meghirdetése Glattfelder Béla államtitkár és Dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő részvételével.
• 2000-2001: A Széchenyi Terv keretében a KVI közreműködésével valósult meg a vár bejáratát védő kaputorony és bástya helyreállítása, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés támogatásával. Elnök: Ódor Ferenc.
• 2002: Oltai Péter tervező által elkészülnek a Felső Vár építési tervei. Polgármester: Horváth Jenő (2002- ).
• 2004-2005: A palota nyugati pinceszintjének teljes rekonstrukciója valósult meg.
• 2005-2006: A vár konyhája és sütőháza épült újjá eredeti funkciót biztosító módon “INTERREG” pályázati támogatással a Kincstári Vagyonigazgatóság által.

• 2007: Kiépült a vár ideiglenes vízhálózata az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával és a Füzérért Alapítvány közreműködésével.
• 2007: A várat kezelő Füzérért Alapítvány Forster Gyula emlékéremben részesült, a műemlékvédelem területén végzett tevékenységéért. Elnök: Szolnoki Tibor.
• 2008: A füzéri várhegy “Magyarország természeti csodája” címet nyerte el.
• 2009-2012: Pályázati előkészítés, régészeti feltárások, egyeztetések, építési engedélyes tervek elkészítése Füzér Község Önkormányzatának támogatásával.
• 2011: Skardelli György DLA vezetőtervező és Kelemen Bálint (KÖZTI ZRT) tervezésével Oltai Péter tervei nyomán elkészül a Füzéri Alsó Vár kiviteli terve.
• 2012. április 13.: Füzéri Várgondnokság intézményének alapítása, melynek intézményvezetője: Vida Márta.
• 2012. szeptember 7.: Magyarország Kormányának 1347/2012 számú kormányrendelete a füzéri vár I. ütemének építéséről.
• 2013: Rudolf Mihály DLA vezető tervező és a HADAS Építész Mérnöki Művészeti Kft. munkája eredményeként elkészül a Felső Vár kiviteli terve.
• 2013: A várat ellátó teljes közmű kiépítése – víz, szennyvíz, közvilágítás, elektromos áram, optikai hálózat.
• 2014: Újjáépül a vár felé vezető út, a Várparkoló és a látogató sétány.
• 2014-2015: A Füzéri Alsó Vár teljes feltárási munkálatai befejeződnek.
• 2015: A Füzéri Felső Vár palotaszárnyának régészeti munkái befejeződnek.
• 2012-2015: Újjáépül a Füzéri Alsó Vár, kiépül a “természeti csodát bemutató” sziklagyep látogató ösvény. Kiépül a Füzéri Felső Várat megközelítő falépcső.
• 2014-2015: Újjáépül a Felső Vár kápolnája, palotaszárnya, pince és vezérszintje, tetőtere és alsó bástyája.
• 2015. december 23.: Magyarország Kormányának 1977/2015 (XII.23) számú kormánydöntése a Nemzeti Várprogram keretében Füzér Várának II. befejező ütemének megvalósításáról. “Az önkény lerombolta, a hazaszeretet felépítette!”
  A felújított alsó bástyán 7 tarack áll, melyek hangjukkal adják hírül – újjáépült és él egy REG-ÉLŐ VÁR a Zempléni-hegységben.
• 2015. december 31.: 1977/2015. (XII. 23.) Kormányhatározat a Nemzeti Kastélyprogrammal és a Nemzeti Várprogrammal kapcsolatos egyes feladatokról, II. ütem becsült bekerülési költsége: 1.500 millió Ft, forrás: GINOP 7.1.1-2015.
• 2017. április 18.: GINOP 7.1.1-15-2016-00022 kódszámú FÜZÉR REG-ÉLŐ VÁR című pályázat támogatási döntése.
• 2017. június 8.: Támogatási szerződéskötés.