RENDKÍVÜLI ZÁRVATARTÁS
Kedves Látogatóink! A magyar kormány COVID-19 koronavírus járvány miatt veszélyhelyzetet rendelt el és megtiltotta a 100 főnél nagyobb látogatottságú beltéri és 500 főnél nagyobb látogatottságú kültéri rendezvényeket. Figyelembe véve a kormány határozatát, Füzér Vára, a Látogatóközpont, valamint a Tájház Porták 2020. március 16-tól határozatlan ideig ZÁRVA tartanak. Megértésüket köszönjük!
EXCEPTIONAL CLOSURE
Dear Visitors! According to the Covid-19 virus crisis, our goverment has declared an emergency in the country and all the indoor events that host over 100 people and all the outdoor events that host over 500 people are banned now. Considering these government restrictions, the castle of Füzér and the Folk Houses are going to be CLOSED from 16 March 2020 for indefinite period of time. Thank you for your understanding!

Várépítés

110 éve törekednek Füzér Várának felújítására

1676 után Füzér Vára több várral együtt lerontván 340 évig az idő emésztő fogainak martaléka volt. A vár újkori építéstörténetének oka: 1670-ben a Wesselényi féle szervezkedés kapcsán a Nádasdy családtól jogtalanul elkobozták Füzér Várát. I. Lipót Bécsben kiadott parancsára a kassai kapitány a várat őrző-védő katonákkal 1676-ban porig égette. Ezen tett a római jog alapelveit és az akkori hatályos magyar törvényeket is alapjaiban sértette (Werbőczy István: Hármaskönyv), jogellenes cselekedettnek számított és elítélendő, szégyenteljes, gyáva „haditettnek” minősült. Ez a méltatlan cselekedet határozta meg a következő évszázadok sorsát!
1910-től – 109 éve törekednek Füzér várának újjáépítésére
1995-től kőröl-kőre, gerendáról-gerendára a vár 16-17. századbeli fénykorának elemeit építik. A történelem során a vár és a várbirtok története határozta meg a község sorsát.
Fotó a XX. század elejéről (1905)

Fotó a XX. század elejéről (1905)

Kronológia

  • 1910: Wittich Béla, füzéri erdőgondnok, egy erdészeti segédtiszt kéri a Műemlékek Országos Bizottságát, hogy mentsék meg a várat a végpusztulástól és a helyreállítás a község óhaja.
  • 1934-1936: Lux Kálmán, a Műemlékek Országos Bizottságának műszaki főtanácsosa javasolta a kápolna teljes renoválását, valamint a kaputorony részleges helyreállítását, melyek a gróf Károlyi család támogatásával elkezdődtek.
  • 1941: Horthy Miklós kormányzósága alatt a helyi erdészek kezdeményezésére természetvédelmi területté nyilvánították a 44.346/1941 I-V. számú földművelésügyi miniszter határozatával a füzéri várhegyet.
  • 1947-1977: „A múltat végkép eltörölni” eszme szellemében Füzér Várának megmentése, helyreállítása érdekében semmilyen előrelépés nem történt.
  • 1977: Az első régészeti feltárás, Ács István füzéri plébános, majdani egri püspök kezdeményezésére, Juan Cabello és Feld István vezetésével történt.
  • 1990-től: A vár teljes körű feltárásának és helyreállításának megkezdése Simon Zoltán régész, Oltai Péter építész, tervező közreműködésével. Polgármester: Kovács Jenőné (1990 -1994).
  • 1991: Füzérérét Alapítvány megalapítása. Elnöke: Horváth Jenő.
  • 1992: Füzér Község Önkormányzatának és a Füzérért Alapítványnak kezdeményezésére az Országos Műemlék felügyelőség vezetőjének (dr. Mendele Ferenc) felkérésére a Bükki Nemzeti Park igazgatójának (dr. Bartucz Ferenc) javaslatára Néder Imre erdőmérnök tervei alapján, Zsilvölgyi László kivitelezésében megépült a teherfelvonó.
  • 1993-tól: A várgondnok tisztségét Kónya Ferenc tölti be.
  • 1995-1997: A várkápolna megmentése és helyreállítása. Polgármester: Novák Imre (1994-2002).
  • 1997: Megkezdődött a lakópalota északi, északnyugati szakaszán a pinceszint részleges rekonstrukciója, valamint a gazdasági épületrész fennmaradt falainak megóvása.
  • 2000: Országos Várprogram meghirdetése Glattfelder Béla államtitkár és Dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő részvételével.
  • 2000-2001: A Széchenyi Terv keretében a KVI közreműködésével valósult meg a vár bejáratát védő kaputorony és bástya helyreállítása, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés támogatásával. Elnök: Ódor Ferenc.
  • 2002: Oltai Péter tervező által elkészülnek a Felső Vár építési tervei. Polgármester: Horváth Jenő (2002- ).
  • 2004-2005: A palota nyugati pinceszintjének teljes rekonstrukciója valósult meg.
  • 2005-2006: A vár konyhája és sütőháza épült újjá eredeti funkciót biztosító módon “INTERREG” pályázati támogatással a Kincstári Vagyonigazgatóság által.
  • 2007: Kiépült a vár ideiglenes vízhálózata az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával és a Füzérért Alapítvány közreműködésével.
  • 2007: A várat kezelő Füzérért Alapítvány Forster Gyula emlékéremben részesült, a műemlékvédelem területén végzett tevékenységéért. Elnök: Szolnoki Tibor.
  • 2008: A füzéri várhegy “Magyarország természeti csodája” címet nyerte el.
  • 2009-2012: Pályázati előkészítés, régészeti feltárások, egyeztetések, építési engedélyes tervek elkészítése Füzér Község Önkormányzatának támogatásával.
  • 2011: Skardelli György DLA vezetőtervező és Kelemen Bálint (KÖZTI ZRT) tervezésével Oltai Péter tervei nyomán elkészül a Füzéri Alsó Vár kiviteli terve.
  • 2012. április 13.: Füzéri Várgondnokság intézményének alapítása, melynek intézményvezetője: Vida Márta.
  • 2012. szeptember 7.: Magyarország Kormányának 1347/2012 számú kormányrendelete a füzéri vár I. ütemének építéséről.
  • 2013: Rudolf Mihály DLA vezető tervező és a HADAS Építész Mérnöki Művészeti Kft. munkája eredményeként elkészül a Felső Vár kiviteli terve.
  • 2013: A várat ellátó teljes közmű kiépítése – víz, szennyvíz, közvilágítás, elektromos áram, optikai hálózat.
  • 2014: Újjáépül a vár felé vezető út, a Várparkoló és a látogató sétány.
  • 2014-2015: A Füzéri Alsó Vár teljes feltárási munkálatai befejeződnek.
  • 2015: A Füzéri Felső Vár palotaszárnyának régészeti munkái befejeződnek.
  • 2012-2015: Újjáépül a Füzéri Alsó Vár, kiépül a “természeti csodát bemutató” sziklagyep látogató ösvény. Kiépül a Füzéri Felső Várat megközelítő falépcső.
  • 2014-2015: Újjáépül a Felső Vár kápolnája, palotaszárnya, pince és vezérszintje, tetőtere és alsó bástyája.
  • 2015. december 23.: Magyarország Kormányának 1977/2015 (XII.23) számú kormánydöntése a Nemzeti Várprogram keretében Füzér Várának II. befejező ütemének megvalósításáról. “Az önkény lerombolta, a hazaszeretet felépítette!”
    A felújított alsó bástyán 7 tarack áll, melyek hangjukkal adják hírül – újjáépült és él egy REG-ÉLŐ VÁR a Zempléni-hegységben.
  • 2015. december 31.: 1977/2015. (XII. 23.) Kormányhatározat a Nemzeti Kastélyprogrammal és a Nemzeti Várprogrammal kapcsolatos egyes feladatokról, II. ütem becsült bekerülési költsége: 1.500 millió Ft, forrás: GINOP 7.1.1-2015.
  • 2017. április 18.: GINOP 7.1.1-15-2016-00022 kódszámú FÜZÉR REG-ÉLŐ VÁR című pályázat támogatási döntése.
  • 2017. június 8.: Támogatási szerződéskötés.

 

2018. április – alapkő letétel

A vár rekonstrukció II. ütemében kibővül a Várparkoló és megújul a Várforrás környezete, újjáépül és interaktív módon működőképessé válik a Deák ház- Papírmerítő műhely, Konyha, Sütőház- Pékség, Ecetes ház. A feltárások és kutatások eredményeként újjáépül a Lőréses bástyafal, a Darabont őrházak, várszínpaddal – programhelyszínként. Kiépül a megújuló energia ellátás, a Vizes pincében létrejön egy 3D-s a vár történelmi filmjét bemutató vetítőterem, és a vár teljes kiállítási és díszítő művészeti programja megvalósul az ezeket kiszolgáló infrastruktúrával együtt.

A program konzorciumi formában valósulhat meg. Konzorcium vezető: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ; Konzorcium támogatásban részesülő tag – Várgondnok: Füzéri Várgondnokság; Konzorciumi partner Füzér Község Önkormányzata.

Az I. ütem utáni és előtti állapot

 

A programról Buzás Gergely a Magyar Nemzeti Múzeum Visegrádi igazgatójának Budapesten, 2012. november 21-én, az Országos Műemléki Tervtanács Füzér Várának terveit tárgyaló zsűrijén elhangzott gondolatai a következőek:

„Ez a hasznosítási program a legjobb, ha nem az egyetlen eszköz arra, hogy a vár fennmaradását, rendszeres karbantartását, folyamatos látogathatóságát, széleskörű társadalmi megbecsültségét biztosítsa. Ezeket a gyakorlati szempontokat a magyar műemlékvédelem sajnos évtizedeken át bűnös módon lenézte és elhanyagolta, de éppen most láthatjuk, hogy ez a mulasztás, vagy inkább gőg, éppen a műemlékvédelemre nézve idézett elő kritikus következményeket. Ezért én úgy vélem, hogy a füzéri várnak az invenciózus, érzékeny, a tudományos kutatások eredményeit maximálisan tiszteletben tartó és hasznosító, a műemlékvédelem fizikai és társadalmi követelményeit egyaránt figyelembe vevő, esztétikailag magas színvonalú, a természeti környezetbe jól illeszkedő helyreállítás terve, amely most előttünk van, a műemlékvédelem mai helyzetében több mint egy helyreállítási terv a sok közül, ez a magyar műemlékvédelem újjászületésének ígérete.”

Megosztás ezzel: