RENDKÍVÜLI ZÁRVATARTÁS
Kedves Látogatóink! A magyar kormány COVID-19 koronavírus járvány miatt veszélyhelyzetet rendelt el és megtiltotta a 100 főnél nagyobb látogatottságú beltéri és 500 főnél nagyobb látogatottságú kültéri rendezvényeket. Figyelembe véve a kormány határozatát, Füzér Vára, a Látogatóközpont, valamint a Tájház Porták 2020. március 16-tól határozatlan ideig ZÁRVA tartanak. Megértésüket köszönjük!
EXCEPTIONAL CLOSURE
Dear Visitors! According to the Covid-19 virus crisis, our goverment has declared an emergency in the country and all the indoor events that host over 100 people and all the outdoor events that host over 500 people are banned now. Considering these government restrictions, the castle of Füzér and the Folk Houses are going to be CLOSED from 16 March 2020 for indefinite period of time. Thank you for your understanding!

Virtuális túra a Várkápolnában!

VÁRKÁPOLNA

A Várkápolna a legutóbbi kutatások szerint a XV-XVI. század fordulóján épülhetett, Perényi Imre által.

Nem a jelenleg látható épület volt az első változat, mivel az alépítményben jól láthatóak másodlagosan beépített faragott elemek, ezek egy korábbi kápolna létére utalnak.

A manapság látható késő gótikus Várkápolnát a rendelkezésünkre álló inventáriumok 1644 kivételével minden alkalommal említik. Ajtaja a nagyteremből nyílt, négy ablaka már omladozott, amikor állapotáról tudomást szerzünk. 1654-ben a keleti ablaknál lévő egyszerű kőoltárt, 1670-ben Szűz Máriát ábrázoló oltárképet találunk a listában. Tudjuk továbbá, hogy 1654-ben vagy 1668-ban kőből készült szószék található itt. A tetejét egykor csillaghálós boltozat fedte, mely az idők során beomlott.

A kápolna déli oldalán két, keleti és nyugati oldalain egy-egy csúcsíves, eredetileg mérműves ablak nyílt. Falai eredetileg festettek voltak, bizonyára freskók borították, a borda-töredékeken fellelhető vörös festéknyomok is erre utalnak.

A négy gótikus ablaküveg festészeti módja Boldogasszony ábrázolás: az Istenszülő anyát mutatja be, szívéhez a gyermek Jézust ölelve dicsfényben (napba öltözve), holdsarlón állva.

A további kilenc ábrázolt alak: női, adakozó szentek, Árpád-házi királyleányok. A padozat egyedi, sómázas kerámia, a mennyezet művészi festést kapott, megjeleníti a csillagos égboltot és a Tejutat. A kő ülőfülkék restauráltak, az oltár és a szószék tardosi vörös kőből készültek. A háttal miséző szárnyasoltár a csíkdelnei és a mateóci szárnyasoltárok mintájára készült Boldogasszony-oltár.

KELETI ABLAK

Boldogasszony (Szűz Mária a kis Jézussal)

DÉLI ELSŐ ABLAK

Skóciai Szent Margit (1047-1093) attribútumai: lába elé helyezett korona és szövéssel, fonással kapcsolatos eszközök.
Szent Piroska (1088-1134) attribútumai: korona és piros zsinórral átkötött császári diploma
Prágai Szent Ágnes (1205-1282) attribútuma: templom

DÉLI MÁSODIK ABLAK

Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292) attribútuma: gyűrű
Árpád-házi Szent Margit (1242-1270) attribútuma: töviskoszorú
Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1292) attribútuma: tányér, hal, rózsacsokor

NYUGATI ABLAK

Portugáliai Szent Erzsébet (1270-1336) attribútuma: boroshordó
Tössi Szent Erzsébet (1292-1338) attribútuma: liliom
Szent Hedvig (1374-1399) attribútuma: cipő

Megosztás ezzel:

Megosztás ezzel: