Várkápolna
Füzér Várának kápolnája a XV. század végén készült el a Perényi család bővítési munkálatainak köszönhetően. A mai napig is tartalmaz eredeti falrészeket. A Nagyboldogasszony tiszteletére újjáépült Várkápolna ünnepi megáldására 2020-ban került sor az ökumené jegyében a helyi történelmi egyházak részéről:
- A Római Katolikus Egyház 2020. augusztus 14-én (Nagyboldogasszony viliáján),
- a Görögkatolikus Egyház 2020. szeptember 6-án (Kisboldogasszony napján),
- a Református Egyház 2020. október 30-án (Reformáció Emléknapjának viliáján).
A szertatásokat követően a Kápolna újra egyházi és liturgikus események használatára alkalmas, így a füzéri és hegyközi hívek és az ide látogatók – egyházi áldás alatt – a Várkápolnában miséket, istentiszteleteket, házasságkötéseket, keresztelőket tarthatnak.
A liturgiák nyilvánosak, Látogatóink érvényes belépőjegyükkel szabadon részt vehetnek rajtuk!
A Várkápolna története
A Várkápolna a legutóbbi kutatások szerint a XV-XVI. század fordulóján épülhetett, Perényi Imre által.
A manapság látható késő gótikus Várkápolnát a rendelkezésünkre álló inventáriumok 1644 kivételével minden alkalommal említik. Ajtaja a nagyteremből nyílt, négy ablaka már omladozott, amikor állapotáról tudomást szerzünk. 1654-ben a keleti ablaknál lévő egyszerű kőoltárt, 1670-ben Szűz Máriát ábrázoló oltárképet találunk a listában. Tudjuk továbbá, hogy 1654-ben vagy 1668-ban kőből készült szószék található itt. A tetejét egykor csillaghálós boltozat fedte, mely az idők során beomlott.
A kápolna déli oldalán két, keleti és nyugati oldalain egy-egy csúcsíves, eredetileg mérműves ablak nyílt. Falai eredetileg festettek voltak, bizonyára freskók borították, a borda-töredékeken fellelhető vörös festéknyomok is erre utalnak.
A négy gótikus ablaküveg festészeti módja Boldogasszony ábrázolás: az Istenszülő anyát mutatja be, szívéhez a gyermek Jézust ölelve dicsfényben (napba öltözve), holdsarlón állva.
A további kilenc ábrázolt alak: női, adakozó szentek, Árpád-házi királyleányok. A padozat egyedi, sómázas kerámia, a mennyezet művészi festést kapott, megjeleníti a csillagos égboltot és a Tejutat. A kő ülőfülkék restauráltak, az oltár és a szószék tardosi vörös kőből készültek. A háttal miséző szárnyasoltár a csíkdelnei és a mateóci szárnyasoltárok mintájára készült Boldogasszony-oltár.
Ablakok és attribútumaik
Keleti ablak
Boldogasszony:
(Szűz Mária)
Magyarország patrónája és az ölében tartott kis Jézus
Déli első ablak
Skóciai Szent Margit:
korona és szövés-fonás eszközei
Szent Piroska:
korona és császári diploma
Prágai Szent Ágnes:
templom
Déli második ablak
Árpád-házi Szent Kinga:
gyűrű
Árpád-házi Szent Margit:
töviskoszorú
Árpád-házi Szent Erzsébet:
tányér, hal, rózsacsokor
Nyugati ablak
Portugáliai Szent Erzsébet:
boroshordó
Tössi Szent Erzsébet:
liliom
Szent Hedvig:
cipő
A Várkápolnában sorakozó zászlók a birtokosokat jelenítik meg, őket látjuk jobbról balra időrendben. A szárnyas oltáron Veronika kendőjét ábrázoló freskórészlet és a falban lévő pasztofórium (szentségfülke) a füzéri XIII. századi Szent István Római Katolikus Templomból származó megjelenítések. Jelenlétük a helybeli hívő közösséget képviselik az épületrészen belül.
Kik voltak a vár birtokosai?
A Perényi családra való több utalás is látható a kápolnában. Ilyen például a lámpák oldalán található családi címer, de a csodaszép mennyezet díszes bordázatának egyik záróeleme is. Nem véletlenül, hiszen az ő építkezéseiknek köszönhetjük Füzér Várának ezt a lélegzetelállító szépségű helyszínét.
Továbbá a Perényi család római katolikus vallását mutatja meg számunkra a márványkőoltár középen és a szárnyas oltár is. A későbbiekben viszont nagy hatással volt rájuk a reformáció és így a lutheránus hit képviselői váltak belőlük. Ezt az irányvonalat képviseli a bal oldalban elhelyezkedő szószék.
Virtuális túra a Várkápolnában
Most lehetősége adódik 3D-s technikával is felfedezni a Füzéri Várkápolnát. Az eredeti látványt azonban semmi sem pótolja, szépsége a helyszínen megtapasztalva nyújtja a legszebb élményt!
Füzér Vára
További látnivalók
Várgondnokság
