Vártörténet

Magyarország természeti csodája

A csodálatra méltó természeti környezetben fekvő Füzér Vára egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, melyről nagy valószínűséggel állítható, hogy már a tatárdúlás előtt állt. A füzéri várhegy Magyarország 7 természeti csodájának egyike, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység legkeletibb részén, egy meredek oldalú vulkáni kúpon található. A várat a 13. század elején építették, így Magyarország legkorábbi várainak egyike. Jelentős felújításon esett át 2014 és 2016 között, melynek keretében felépült az úgynevezett Alsó Vár, megújult a Felső Vár várkápolnája, palotaszárnya és alsó bástyája.

 

A füzéri várhegy tetején áll Füzér Vára

A kezdetek

A vár nevével első ízben egy 1264-ben kelt oklevélben találkozhatunk, azonban egy későbbi, egészen pontosan 1270-ben kelt oklevélben visszautalnak arra, hogy a vár birtokosa a XIII. század első felében egy bizonyos Kompolt nembeli „vak Andronicus mester” volt, akitől még II. András király vásárolta meg. Azt, hogy a vár – nagy valószínűséggel – valóban állt már a tatárjárás előtt is, az ott talált eddigi legkorábbi éremlelet, II. Eberhard salzburgi érsek 1200-1246 között vert friesachi denárja is igazolhatja. Egy Füzért elsőként említő okirat szerint IV. Béla lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért, a hozzá tartozó uradalommal együtt, akitől fivére erőszakkal elvette. A település 13. század végi sorsa ismeretlen.

A vár, mint adomány

1320-ban Füzér királyi várként bukkan fel újra. Luxenburgi Zsigmond király 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat. A Perényiek jelentős építkezéseket folytattak Füzéren a 15. és 16. században. 1387-ben Ilsvai Lesták vette zálogba 3000 aranyforintért, majd Zsigmond király 1389. február 2-án adományba adta a várat, és tartozékait Perényi Péter fiainak: Miklósnak, Jánosnak és Imrének.
A Mátyás-korban Perényi János tárnokmester fiai: István, Miklós és Péter osztatlanul birtokolták javaikat, köztük Füzért is. Ulászló király 1506. február 22-én Perényi Imre nádornak, Abaúj megye örökös ispánjának új adományba adta Füzér Várát és tartozékait. Perényi Imre nádor halála után fiai, Péter és Ferenc, kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek ecsedi Báthory Istvánnal és Báthory Andrással.

 

A Szent Korona Füzéren

Perényi Péter, mint koronaőr, Szapolyai János 1526-ban történt megkoronázása után a koronát nem szokott őrzési helyére (Visegrád) vitte, hanem – Szerémi György szavait idézve – „Füzérvárra futott, s ott helyezte el a koronát biztos helyen.” A korona csaknem egy esztendeig volt Füzéren. 1529-ben Szapolyai emberei felégették a vár alatti istállókat (ezek szerint a várat nem tudták bevenni). Perényi 1533-ban elhatározta várainak megerősítését (Patakot és Füzért). A munkákat – a források szerint – egy itáliai építőmester, Alessandro Vedani irányította. Perényi Gábor idejében több, a várhoz tartozó falvat elzálogosítottak.
1562-ben egy Jakab nevű kassai mester építkezett a Várban. Bizonyára ekkor alakították át a vár lakószárnyait reneszánsz stílusúra.

A Magyar Szent Korona egykori őrzési helyén Füzér Várában (2016)

XVI-XVII. század

Perényi Gábor 1567-ben bekövetkezett halála után, 1568-ban ecsedi Báthory Miklós és György ötvenötezer aranyforintért adománylevelet szereztek Füzér Várára és uradalmára.
Báthory György hamarosan elhunyt, így füzéri részbirtokát fia, István örökölte. Miklós része csak annak halála, 1584 után került István kezére. Báthory István országbíró 1605-ben, ugyancsak utód nélkül hunyt el. Végrendeletében Füzért unokahúgára, Nádasdy Ferenc özvegyére, Báthory Erzsébetre és gyermekeire hagyta. Erzsébet révén 1603-ban a Nádasdy család kezébe került.
Elzálogosítás útján 1654-ben Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott. Végül a királyi kincstár kezelésébe került. Mivel Füzér Vára elvesztette hadászati jelentőségét, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta.
Báthory Erzsébet végrendeletében a Báthory-vagyont három gyermekére Nádasdy Annára (Zrínyi Miklósnéra), Katalinra (Homonnai Drugeth Györgynére) és Pálra hagyta. 1614. június 6-án osztozkodásra került sor, ahol Füzér Nádasdy Pálnak jutott.
1633-ban elhunyt Nádasdy Pál. Örökösei Füzéren gyermekei, Ferenc és Anna Mária voltak. 1645 körül a szalánciak és a füzériek között nézeteltérés támadt némely hegyek hova tartozása miatt.
A dolog odáig fajult, hogy Szalánc várának birtokosa, Forgách Zsigmondné fegyveres haddal indult Füzér ellen. Csapatai már a hegy lábánál jártak, de végül nem történt összecsapás, mert a füzéri várnagy az utolsó pillanatban megbékítette Forgáchnét.
Nádasdy Ferenc 1654-ben elzálogosította Füzér Várát és megmaradt uradalmát Mosdóssy Imre kamarai tisztviselőnek és feleségének adta.
Füzér 1660-ig maradt Mosdóssy, majd özvegye birtokában. Öt évvel később Forgách Zsigmondné vette árendába Füzért, majd 1668-ban Nádasdy évi 3000 forintért bérbe adta a várat és az uradalomból megmaradt négy falut.
A Wesselényi-összeesküvés kapcsán a füzéri javak lefoglalására 1670. június 22-én került sor.
1675-től megszaporodtak a panaszok arról, hogy a „rebellisek” folyamatosan zaklatják a füzérieket. Strasoldo nem a rebellisektől tisztította meg a vidéket, hanem a minden jelentőségét elvesztett, a lázadók kezébe kerülve inkább potenciális veszélyforrássá válható várat „rontotta el”.
Az uradalmat 1686-óta birtokló Károlyi család költségén 1934 és 1936 között kisebb állagmegóvás történt a várban.

 

  • Vártörténet
  • Vártörténet
  • Vártörténet

A legkorábbi ismert ábrázolások Füzér Váráról (Thomas Ender festményei a XIX. század elejéről)

 

A község történetében több olyan eseményt tartunk számon, amely Magyarországon több hasonló település végleges elpusztulásához vezetett. Ilyen esemény volt Füzér történetében a Füzér Várának felégetése (teljesen használhatatlanná tétele) 1676-ban, a Rákóczi-szabadságharc után a település kihalása 1711-ben, a Trianoni diktátum következtében a községhatár jelentős részének elvesztése 1920-ban, a két világháború közötti időszak határmenti településjellegéből adódó funkcióvesztése és a fejlesztések korlátozása.